| DESAQUE | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUEE | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUEES | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUENT | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUER | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERA | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERAI | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERAIENT | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERAIS | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERAIT | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERAS | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERENT | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUEREZ | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERIEZ | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERIONS | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERONS | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUERONT | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUES | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |
| DESAQUEZ | • DÉSAQUER v. [cj. aimer] (= dézaquer) Helv., Fam. Déshabiller. |